Miről is szól a nagypéntek?
A nagypéntek a keresztény hagyományban Jézus Krisztus keresztre feszítésének és halálának emléknapja. Ez a húsvét előtti péntek, amely a nagyhét legfontosabb napja. Az egyházi év egyetlen olyan napja a nagypéntek, amikor a templomokban nem mutatnak be szentmisét. A nagycsütörtöki utolsó vacsora emlékére bemutatott szentmise után a szertartás a földre borulással kezdődik, a Jézus értünk vállalt […]
Húsvét
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy […]
Miért március 8-án tartjuk a nőnapot?
1910-ben határozták el, hogy nemzetközi nőnapot tartanak annak emlékére, hogy 1857. március 8-án New Yorkban a textilipari munkásnők a béregyenlőségért és munkaidő csökkentéséért sztrájkoltak. A nőnapot manapság már kevésbé a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív napként tartjuk számon, sokkal inkább a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésére használjuk. További infó: hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetközi_nőnap Cikkajánló
Április 2.: az autizmus világnapja
2007-ben az Egyesült Nemzetek Szervezete április 2-át jelölte ki az autizmus világnapjának. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet, hogy az emberek 1%-a autizmussal élő, és széles körű információt nyújtson az autizmusról. Az autizmus olyan állapot vagy másképpen fogyatékosság, mely eltérő fejlődéshez vezet. A napjainkban használt hivatalos kifejezés: autizmus spektrumzavar. A kifejezésben a spektrum szó […]
Puskás Ferenc, a leghíresebb magyar
Puskás Ferenc, a valaha élt legismertebb és legnépszerűbb magyar ember 1927. április 1-jén született Budapesten és 2006. november 17-én halt meg Budapesten. Puskás Ferenc már életében legendává lett, de népszerűsége halála óta sem változott. Magyarország igyekszik ápolni emlékét, méltó módon őrizni legismertebb, a magyarok hírnevét világszerte öregbítő hírességének történetét, a Real Madrid legnagyobbjai között említi […]
A víz világnapja és a Kőbányai víztározó
A fővárosi ivóvízellátó rendszer egyik leglátványosabb létesítménye a Kőbányai víztároló medence.
A csillagászati tavasz kezdete, tavaszi nap-éj egyenlőség
A tavasz kezdetének többféle dátumot is szokás tekinteni: A dátumok a Föld északi féltekére vonatkoznak. Magyarosrszágon a nap-éj egyenlőségek és napfordulók dátumai 2024-ben: Ezek az időpontok megjelölik a csillagászati évszakok kezdetét, amelyek a Föld tengelyferdeségéből és Nap körüli keringéséből adódnak. A csillagászati tavasz például a márciusi nap-éj egyenlőséggel kezdődik, amikor a Nap sugara pontosan az […]
Kincsem, a legyőzhetetlen csodakanca
Kincsem (Tápiószentmárton, 1874. március 17. – Kisbér, 1887. március 17.) többszörös díjnyertes, Magyarországon tenyésztett, angol telivér szülőktől származó versenyló, a magyar lósport és lótenyésztés büszkesége. Magyarországon „a legyőzhetetlen csodakanca” névvel, Európa többi részén pedig a „Hungarian wonder” (vagyis magyar csoda) titulusokkal illették. Kincsem Blaskovich Ernő tápiószentmártoni lótenyésztő birtokán született. A sportsikerei révén később világhírűvé vált […]
Mire emlékezünk és mit ünneplünk március 15-én?
Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdete, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. Március 15-e 1989-ben volt először munkaszüneti nap, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep, s egyben a magyar sajtó napja, annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták a magyar […]
Január 22.: a magyar kultúra napja és a Himnusz születésnapja
A Nemzeti Múzeumban őrzött kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását Szatmárcsekén (a kéziraton ennyi áll: Cseke, 1823. január 22.), így e jeles eseményre emlékezve 1989 óta január 22-én tartjuk a magyar kultúra napját.
Farsang
A farsang az új esztendő elején a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszakot jelenti a rá jellemző farsangi szokásokkal és hagyományokkal. Hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül (lásd: torkos csütörtök). 2024-ban a farsangi időszak január 6-tól […]
Ünnepek helyesírása
Bár nagyon erős a késztetés, hogy a tisztelet, szeretet kifejezése érdekében nagy kezdőbetűvel írjuk, a karácsony a helyesírás szerint kisbetűvel írandó.
Kövess minket!
