diáknaptár
Húsvét
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy […]
Miért március 8-án tartjuk a nőnapot?
1910-ben határozták el, hogy nemzetközi nőnapot tartanak annak emlékére, hogy 1857. március 8-án New Yorkban a textilipari munkásnők a béregyenlőségért és munkaidő csökkentéséért sztrájkoltak. A nőnapot manapság már kevésbé a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív napként tartjuk számon, sokkal inkább a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésére használjuk. További infó: hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetközi_nőnap Cikkajánló
A víz világnapja és a Kőbányai víztározó
A fővárosi ivóvízellátó rendszer egyik leglátványosabb létesítménye a Kőbányai víztároló medence.
Mire emlékezünk és mit ünneplünk március 15-én?
Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdete, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. Március 15-e 1989-ben volt először munkaszüneti nap, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep, s egyben a magyar sajtó napja, annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták a magyar […]
Farsang
A farsang az új esztendő elején a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszakot jelenti a rá jellemző farsangi szokásokkal és hagyományokkal. Hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül (lásd: torkos csütörtök). 2024-ban a farsangi időszak január 6-tól […]
Karácsonyról röviden
A karácsony az egyik legnagyobb keresztény ünnep, amellyel Jézus Krisztus születésére emlékeznek. Assisi Szent Ferenc az ünnepek ünnepének tartotta. Minden évben december 25-én tartják világszerte, habár nem ezt a dátumot tartják számon Jézus születésének. Ez a keresztény ünnep az első nikaiai zsinat határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az öröm és békesség, a család […]
Luca-napi szokások
December 13-a, Luca napja: a fény napján megtudhatjuk, ki a boszorkány December 13., Luca napja. A Luca név a „lux lucis”, a fény szóból ered. Ezen a napon mérhetetlenül sok hiedelem és babona él a néphagyományban. Sőt, az elkövetkezendő év időjárására is következtethetünk. Luca-kalendárium Ez azt jelenti, hogy Luca-naptól karácsonyig 12 nap van, és ez […]
Adventi naptár
Az adventi naptár használatának népszokása 1900 körül kezdődött, kialakulása egy német édesanyához kötődik, akinek kisfia, Gerhard, már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a várva-várt és megszokott karácsonyi ajándékok miatt. Az édesanya ezért egy játékot talált ki gyermeke számára: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek […]
Advent
Advent a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal – más megfogalmazásban a Szent András apostol napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal – veszi kezdetét, és karácsonyig tart. Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik. Az egyházi naptárban a hét vasárnappal kezdődik, így advent négy hete is a négy vasárnapot követi. Az utolsó hét […]
Mi a különbség a halloween, mindenszentek és a halottak napja között?
Háromnapos ünnepként is lehetne rájuk tekinteni, sokan mégis egyetlen napnak hiszik. Halloween Mindenszentek előestéje, azaz október 31-e. Ősi kelta hagyományból ered, s a pogány hitvilág elemei elevenednek meg benne. Eredetileg az angolszász országokban ünnepelték, ám ma már a világ számos pontján átvették. Spirituális jelentése az, hogy az adott évben elhunyt lelkek ilyenkor mennek át a […]
Augusztus 20.: Szent István király, az államalapítás és az új kenyér ünnepe
Augusztus 20-a államalapító Szent István királyunk ünnepe, nemzeti ünnep, egyben az új kenyér ünnepe. Az 1990-es első szabad választások nyomán létrejött Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23. – közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé. Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent […]
Kövess minket!
