A nándorfehérvári csata – 1456. július 4-22.

A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456. július 4–21. között a keresztények (magyarok és szerbek) Szilágyi Mihály vezetésével hősiesen védték Nándorfehérvár (a mai Belgrád) várát II. Mehmed török szultán a nagy túlerőben levő ostromló seregével szemben, majd a védőkhöz 10 ezer katonájával időközben csatlakozó Hunyadi János vezetésével, Kapisztrán János 30–35 ezer keresztesével közösen július 22-én, a vár melletti csatában legyőzték a törököket.

A török támadás 1456. július 4-én indult. A várat Hunyadi sógora, Szilágyi Mihály védte. Július 14-én ért Hunyadi a várhoz. Áttörte a Dunán felsorakozó török hajózárat, biztosítva ezzel az utánótlást és a bejutást a várba.

Miután a hatalmas török rohamok során ledőlt a külső várfal, július 21-én a szultán általános rohamot vezényelt. A törökök behatoltak a várba egészen a piactérig. Hunyadi ekkor kinyittatta a belső várkaput, és páncélos lovasokkal visszaverte a támadást. Ennek ellenére a törökök végtelen sokaságban özönlöttek a várfal felé. Dugovics Titusz horvát vitéz ekkor magával rántotta a mélybe a lófarkas zászlót kitűzni akaró törököt.

Július 22-én a keresztesek egy kisebb csapata átgondolatlanul nekirontott a török erőknek. Hunyadi csapatai csatlakoztak hozzá. A nagy harcban a török tüzérség ágyúi különösebb őrizet nélkül maradtak. Ezt vette észre Hunyadi, és elfoglalta az ágyúkat. Kis idő elteltével a törököket már saját ágyúikkal lőtték. Július 23-án hajnalban a várvédők látták, hogy a szultáni sereg az éj leple alatt elmenekült.

A déli harangszót eredetileg azért rendelte el III. Callixtus pápa, hogy imádkozzanak az Európára rátörő török veszély miatt. A déli harangszó máig megmaradt, ami a nándorfehérvári diadalnak állít emléket örök időkre.

Bővebben: hu.wikipedia.org/wiki/Nándorfehérvári_diadal

Részletes leírás a 1456. július 22-ei nándorfehérvári csatáról: arcanum.hu