általánossuli.hu

kultúra

Húsvét

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy […]

Bővebben »

A magyar költészet napja: április 11.

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. József Attila 1905-ben született. A magyar költészet napja alkalmából az általánossuli.hu az alábbi verssel tiszteleg a színes és választékos magyar költészet előtt.   József Attila Születésnapomra […]

Bővebben »

Miről is szól a nagypéntek?

A nagypéntek a húsvét előtti péntek. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről. Az egyházi év egyetlen olyan napja a nagypéntek, amikor a templomokban nem mutatnak be szentmisét. A nagycsütörtöki utolsó vacsora emlékére bemutatott szentmise után a szertartás a földre borulással kezdődik, a Jézus értünk vállalt szenvedése és halála iránti mély […]

Bővebben »

Április 2.: az autizmus világnapja

2007-ben az Egyesült Nemzetek Szervezete április 2-át jelölte ki az autizmus világnapjának. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet, hogy az emberek 1%-a autizmussal élő, és széles körű információt nyújtson az autizmusról. Az autizmus olyan állapot vagy másképpen fogyatékosság, mely eltérő fejlődéshez vezet. A napjainkban használt hivatalos kifejezés: autizmus spektrumzavar. A kifejezésben a spektrum szó […]

Bővebben »

Ünnepek helyesírása

Bár nagyon erős a késztetés, hogy a tisztelet, szeretet kifejezése érdekében nagy kezdőbetűvel írjuk, a karácsony a helyesírás szerint kisbetűvel írandó.

Bővebben »

Mire emlékezünk és mit ünneplünk március 15-én?

Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. Március 15-e 1989-ben volt először munkaszüneti nap, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep, s egyben a magyar sajtó napja, annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták a […]

Bővebben »

Miért március 8-án tartjuk a nőnapot?

1910-ben határozták el, hogy nemzetközi nőnapot tartanak annak emlékére, hogy 1857. március 8-án New Yorkban a textilipari munkásnők a béregyenlőségért és munkaidő csökkentéséért sztrájkoltak. A nőnapot manapság már kevésbé a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív napként tartjuk számon, sokkal inkább a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésére használjuk. További infó: hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetközi_nőnap Cikkajánló

Bővebben »

Nevezetes napok helyesírása

Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepek, a nevezetes napok, időszakok, a történelmi események, világnapok nevét. Például: a magyar kultúra napja, május elseje, március tizenötödike, nemzeti ünnep, a víz világnapja, anyák napja, farsang, hanuka, húsvét, karácsony, mindenszentek, nagyböjt, ramadán, a bécsi kongresszus, a francia forradalom, a honfoglalás, a mohácsi vész, az ónodi országgyűlés, a szabadságharc.  Forrás: helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12#144

Bővebben »

Január 22.: a magyar kultúra napja és a Himnusz születésnapja

A Nemzeti Múzeumban őrzött kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását Szatmárcsekén (a kéziraton ennyi áll: Cseke, 1823. január 22.), így e jeles eseményre emlékezve 1989 óta e napon tartjuk a magyar kultúra napját. A magyar kultúra napját országszerte különböző programokkal ünneplik. Nevezetes napok, világnapok helyesírása: altalanossuli.hu/nevezetes-napok-helyesirasa

Bővebben »

Mikor van a farsang 2020-ban?

A farsang az új esztendő elején a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszakot jelenti a rá jellemző farsangi szokásokkal és hagyományokkal. Hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül (lásd: torkos csütörtök). 2020-ban a farsangi időszak január 6-tól […]

Bővebben »

Évtized, évszázad, évezred

Az első száz évet nevezzük az I. évszázadnak: 1-től 100-ig (egész pontosan 1. január 1-től 100. december 31-ig).A második száz évet a II. évszázadnak: 101-től 200-ig, és így tovább.A huszonegyedik száz év a XXI. évszázad: 2001-től 2100-ig. Az első ezer év az I. évezred: 1-től 1000-ig, a második ezer év a II. évezred: 1001-től 2000-ig. […]

Bővebben »

Karácsonyról röviden

A karácsony az egyik legnagyobb keresztény ünnep, amellyel Jézus Krisztus születésére emlékeznek. Assisi Szent Ferenc az ünnepek ünnepének tartotta. Minden évben december 25-én tartják világszerte, habár nem ezt a dátumot tartják számon Jézus születésének. Ez a keresztény ünnep az első nikaiai zsinat határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az öröm és békesség, a család […]

Bővebben »

HÍRLEVÉL: Ne maradj le híreinkről, pályázatainkról, programjainkról!
Elfogadom a felhasználási feltételeket