általánossuli.hu

Mire emlékezünk és mit ünneplünk március 15-én?

Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdete, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. Március 15-e 1989-ben volt először munkaszüneti nap, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep, s egyben a magyar sajtó napja, annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták a magyar sajtó első szabad termékeit.

1848. március 15-én az európai városok sorában Pest-Budán is kitört és győzött a forradalom a nemzeti és az egyetemes emberi szabadság, a polgári átalakulás jelszavaival.
A pesti Ellenzéki Kör, a fiatal értelmiségiek radikális csoportja már 1848. március 5-én bekapcsolódott a pozsonyi rendi országgyűlés politikai küzdelmeibe, s aláírásgyűjtő mozgalmat indított Kossuth Lajos március 3-iki felirati javaslatának támogatására. (E felirati javaslat többek között a közteherviselés, a politikai jogegyenlőség, a népképviselet és a független kormány megteremtését követelte Magyarországon.) Március 19-re népgyűlést akartak egybehívni Rákos mezejére, hogy ismertessék a javaslat alapköveteléseit forradalmi jelszavakká tömörítő és egyben radikalizáló Tizenkét pontjukat, amelyeket Irinyi József ügyvéd, a Pest Hírlap munkatársa öntött formába. Amikor azonban március 14-én este az előző napi bécsi forradalom híre megérkezett Pestre, a Pilvax kávéházban összegyűlt ifjak önálló cselekvésre szánták el magukat.

Március 15-én reggel Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula megváltoztatta az országgyűléshez intézett Tizenkét pont bevezetését, helyette politikai fellépésüket indokoló kiáltványt fogalmaztak. A pontok szövegét a politikai röplap műfajához igazították, két addigi pontot összevontak, s a szövegbe bekerült a politikai foglyok szabadon engedése. Ezt a kiáltványt olvasták fel a Pilvax kávéházban gyülekező ifjaknak, majd Petőfi elszavalta két nappal korábban, eredetileg a március 19-i reformlakomára írott költeményét, a Nemzeti dalt.

Ezután Petőfi és mintegy tíz társa a szemerkélő esőben elindult a Pilvaxból az egyetemre. Előbb az orvoskar hallgatóihoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz, azután pedig együttesen a jogászokhoz vonultak. Minden helyszínen elhangzott a kiáltvány és a Tizenkét pont, Petőfi pedig elszavalta költeményét. A jogászok és az utca népének csatlakozásával mintegy kétezresre duzzadt, egyre lelkesebb tömeg Petőfi vezetésével átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és a Szép utca sarkára.

Az ifjúság vezetői által a nép nevében lefoglalt gépeken cenzúrázatlanul nyomtatták ki a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot.


Kevéssel dél előtt Irinyi József személyesen oszthatta szét a két röplapot, a szabad sajtó első példányait. A siker bátorságot öntött a kezdeményezőkbe, akik délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd az időközben tízezresre duzzadt tömeg a Pest városi tanácshoz vonult, s rábírta a tanács tagjait arra, hogy csatlakozzanak követeléseikhez. Forradalmi választmány alakult, majd a nép elindult Budára, a Helytartótanácshoz. 

Ott az óriási tömeg kíséretében érkezett választmányi vezetők: Nyári Pál, Pest megye alispánja, Rottenbiller Lipót, Pest város alpolgármestere és Klauzál Gábor, Csongrád vármegye követe adták elő a követeléseket. A sokaságtól megfélemlített Helytartótanács elfogadta a Tizenkét pontot, azonnal eltörölte a cenzúrát, s szabadon bocsátotta börtönéből Táncsics Mihály írót, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti Színházban a Bánk bán díszelőadásával ünnepelték a forradalom győzelmét. Ugyanezen a napon Pozsonyban az országgyűlés alsótáblája határozatban jelentette ki, hogy Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatába beleérti az állami kárpótlás melletti jobbágyfelszabadítás és a teljes közadózás megvalósítását. Az országgyűlési küldöttség a főrendek által is elfogadott felirattal Bécsbe utazott a királyhoz.

Március 15-én minden megemlékező kokárdát tűz a ruhájára. Ez a hagyomány a francia forradalom nyomán keletkezett, a magyar szabadságharcosok viseltek először nemzeti színű szalagot.

Forrás: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum


1848-49-es forradalom és szabadságharc története


Mi történt a szabadságharc leverése után?

Cikk megosztása

Kapcsolódó cikkek

Hírlevél-feliratkozás

Ne maradj le cikkenkről, pályázatainkról, programjainkról!
Elfogadom a felhasználási feltételeket.

Archívum képekben

  • Nevezetes napok helyesírása
  • Mi is az a pünkösd?
  • Húsvét
  • A Föld napja: április 22.
  • A magyar költészet napja: április 11.
  • Miről is szól a nagypéntek?
  • Mikor van anyák napja?
  • Április 2.: az autizmus világnapja
  • Puskás Ferenc, a leghíresebb magyar
  • Kincsem, a legyőzhetetlen csodakanca
  • Érdekességek az óraátállításról
  • Mire emlékezünk és mit ünneplünk március 15-én?
  • Miért március 8-án tartjuk a nőnapot?
  • A csillagászati tavasz kezdete 2022-ben: március 20.
  • Központi írásbeli feladatsorok, javítási-értékelési útmutatók
  • 2021 legszebb góljáért járó Puskás-díjat Érik Lamela kapta
  • Január 22.: a magyar kultúra napja és a Himnusz születésnapja
  • Mikor van a farsang 2022-ben?
  • Ünnepek helyesírása
  • Luca-napi szokások
  • Filmek adventre és karácsonyra
  • Adventi naptár
  • Advent
  • November 4-ei nemzeti gyásznapon az 1956-os forradalom áldozataira emlékezünk
  • Őszi óraátállítás, téli időszámítás kezdete 2021-ben
  • Mi a különbség a halloween, mindenszentek és a halottak napja között?
  • 1956-os forradalom és szabadságharc
  • A helyes kézmosás lépései
  • Október 6.: a 13 aradi vértanúra emlékezünk
  • Az állatok világnapja – október 4.
  • Augusztus 20.: Szent István király, az államalapítás és az új kenyér ünnepe
  • Apák napja –  június harmadik vasárnapja
  • Évtized, évszázad, évezred
  • Karácsonyról röviden
  • Téli napforduló és az év legrövidebb nappala
  • Versek, dalok mikulásra
  • Érdekességek Kőbányáról
  • Kőbánya jövője
  • Az új Közlekedési Múzeum
  • Eiffel Műhelyház
  • Kocsis Sándor Sportközpont
  • SzeptEmber Feszt
  • Kőbányai Szent László napok
  • Kőbányai úszócsillagok
  • Kovács István (Kokó)
  • Újhegyi Bánya-tó park és Sportliget
  • Planetárium
  • Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ
  • Deák Bill Gyula
  • HUNGEXPO
  • Kincsem Park
  • Szent László Gimnázium
  • Richter Gedeon
  • Kőbányai Szent László templom
  • Kőbányai víztározó
  • Népliget
  • Dreher Antal
  • Óhegy park és a Csősztorony
  • Görgei Artúr
  • Kőbányai pincerendszer
  • Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény
  • November 3.: a magyar tudomány ünnepe
  • Takarékossági világnap: október utolsó munkanapja
  • Mikor lesz 2020-ban az őszi óraátállítás, mikor kezdődik a téli időszámítás?
  • Szeptemberi nap-éj egyenlőség és a csillagászati ősz kezdete
  • Google Föld, a virtuális földgömb rengeteg extrával
  • Állatkertek napja: augusztus 9.
  • Hold és holdfázisok
  • Duolingo – tanulj nyelvet bárhol, bármikor!
  • Ma van a nagymamák világnapja
  • A nándorfehérvári csata – 1456. július 4-22.
  • Mitől lett független az USA 1776. július 4-én?
  • Semmelweis-nap: a magyar egészségügy napja
  • Nyári napforduló, leghosszabb nappal, csillagászati nyár kezdete
  • Könyvajánló: Így lettünk bajnokok
  • Egy álom válhat valósággá: a Barça Academy Hungary ösztöndíjprogramot hirdet hátrányos helyzetű gyermekek részére
  • VAKÁCIÓ! 2019
  • Adventi naptár 2018
  • Filmajánló: Shrekből az angyal
  • Filmajánló: Polar Expressz
  • Filmajánló: MadagaszKarácsony
  • Filmajánló: Az élet csodaszép
  • Filmajánló: Jégkorszak – Állati nagy karácsony
  • Filmajánló: Karácsonyi ének
  • Filmajánló: Télapu 3.: A szánbitorló
  • Filmajánló: Mickey egér: Karácsonyi ének
  • Filmajánló: Reszkessetek, betörők! 2.
  • Filmajánló: Hóbarát
  • Filmajánló: Télbratyó
  • Filmajánló: Karácsony Artúr
  • Filmajánló: Csoda New Yorkban
  • Filmajánló: Hupikék Törpikék: Karácsonyi ének
  • Filmajánló: Bunyó karácsonyig
  • Filmajánló: Jégvarázs
  • Filmajánló: Reszkessetek, betörők!
  • Filmajánló: Hull a pelyhes
  • Filmajánló: A Grincs (2018)
  • Filmajánló: A Grincs (2000)
  • 2018 legszebb góljáért járó Puskás-díjat Mohamed Szalah kapta
  • Filmajánló: Télapu
  • Filmajánló: Mi a manó
  • Filmajánló: Az öt legenda
  • Filmajánló: A karácsony mentőakció
  • Hogyan készül a focilabda?
  • Németország rendezi a 2024-es foci-Eb-t
  • 20 éves a Google
  • Az évszázad leghosszabb holdfogyatkozása
  • Futball-világbajnokok (1930-2018)
  • A FIFA döntött: 3 ország rendezi a 2026-os foci vb-t
  • A labdarúgó-világbajnokságok kabalafigurái (1966-2018)
  • Út a világ tetejére – a Mount Everest meghódítása
  • Nemzeti parkok Magyarországon
  • Hogyan keletkezik a hó?
  • “Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz.”
  • 50 éves az Aranylabda: Albert-kiállítás a Bálnában
  • Magyarországi Duna-hidak, 2017.
  • V4, avagy a visegrádi négyek
  • Nyelvtanulás és a Youtube #1
  • Európai diáksport napja: 2 millió diák sportolt egyszerre
  • Európai Sporthét 2017
  • Nyári olimpiai játékok helyszínei 1896-2028
  • 40 éves a Planetárium
  • Tankönyv helyett tabletet kaphatnak az általános iskolások
  • Puskás Ferenc Stadion, ahogy még nem láttad!
  • Rendkívüli kormányülés általános iskolás gyerekekkel (videó)
  • Az első Puskás-díjat Cristiano Ronaldo kapta 2009 legszebb góljáért
  • Ünnepek, világnapok
  • Írjunk helyesen!
  • Alkalmazásajánló
  • Kőbánya értékei
  • Online nyelvtanulás
  • Advent és karácsony
  • Puskás-díj

Írj nekünk!




    Kövess minket!

    altalanossuli.hu instagram