általánossuli.hu

Augusztus 20.: Szent István király, az államalapítás és az új kenyér ünnepe

Augusztus 20-a államalapító Szent István királyunk ünnepe, nemzeti ünnep, egyben az új kenyér ünnepe. Az 1990-es első szabad választások nyomán létrejött Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23. – közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé.

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ő maga is ezen a napon halt meg. Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emeltették oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.

I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább ez a nap. István kultusza Európa-szerte elterjedt ugyan, de a királyt az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban nyilvánította szentté XI. Ince pápa. A szentatya akkor elrendelte, hogy Buda töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ minden évben emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart. XIV. Benedek pápa 1771-ben csökkentette az egyházi ünnepek számát, s a Szent István-nap ekkor kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ugyanakkor ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. A királynő volt az, aki 1771-ben Bécsbe, majd Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ettől kezdve minden év augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon.

Szent Jobb

A legenda szerint István ereklyéjét 1083-as szentté emelésekor épen találták meg koporsójában, és már az 1222. évi Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, majd 1590 körül a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá. A Szent Jobbot – amelynek ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették – ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik.

Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az augusztus 20-i nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam jelképe volt. Először 1860-ban lehetett ismét megünnepelni ezt a napot, ami valóságos nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867-es kiegyezés után az ünnep visszanyerte régi fényét, 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte, hogy ezen a napon címeres zászlóval lobogózzák fel a középületeket.

A két világháború között az ünnep kiegészült a Szent István-i, azaz a Trianon előtti Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékezéssel, emlékeztetéssel. 1945 után augusztus 20-át egyházi ünnepként 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan, a második világháború végén a Szent Koronával együtt nyugatra menekített, de 1945. augusztus 18-án hazahozott Szent Jobb 1947-ig még szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek.

A kommunista rendszer az ünnep vallási és nemzeti tartalmát nem vállalta, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látta célszerűnek, inkább tartalmilag változtatott rajta. A szekularizált ünnepet először az új kenyér ünnepének nevezték el, majd az új alkotmány hatályba lépését új – szocialista – államalapításként 1949. augusztus 20-ára időzítették. 1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték, 1950-ben pedig az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Magyar Népköztársaság ünnepévé nyilvánította.

A rendszerváltozással felelevenedtek a régi tradíciók, és 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az 1990-es első szabad választások nyomán létrejött Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23. – közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé. A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény (alkotmány) is Magyarország hivatalos állami ünnepeként, az egyik nemzeti ünnepként rögzíti augusztus 20-át.

A Magyar Honvédség díszegysége felvonja a nemzeti lobogót a Parlament előtti Kossuth téren tartott Szent István-napi ünnepségen 2019. augusztus 20-án. (Fotó: Koszticsák Szilárd, MTI)

További infó:

Cikkajánló: altalanossuli.hu/unnepek-helyesirasa

Cikk megosztása

Kapcsolódó cikkek

Hírlevél-feliratkozás

Ne maradj le cikkenkről, pályázatainkról, programjainkról!
Elfogadom a felhasználási feltételeket.

Archívum képekben

  • Augusztus 20.: Szent István király, az államalapítás és az új kenyér ünnepe
  • Állatkertek napja: augusztus 9.
  • A nándorfehérvári csata – 1456. július 4-22.
  • Mi is az a pünkösd?
  • VAKÁCIÓ!
  • Semmelweis-nap: a magyar egészségügy napja
  • Nevezetes napok helyesírása
  • Húsvét
  • A Föld napja: április 22.
  • A magyar költészet napja: április 11.
  • Miről is szól a nagypéntek?
  • Mikor van anyák napja?
  • Április 2.: az autizmus világnapja
  • Puskás Ferenc, a leghíresebb magyar
  • Kincsem, a legyőzhetetlen csodakanca
  • Érdekességek az óraátállításról
  • Mire emlékezünk és mit ünneplünk március 15-én?
  • Miért március 8-án tartjuk a nőnapot?
  • A csillagászati tavasz kezdete 2022-ben: március 20.
  • Központi írásbeli feladatsorok, javítási-értékelési útmutatók
  • 2021 legszebb góljáért járó Puskás-díjat Érik Lamela kapta
  • Január 22.: a magyar kultúra napja és a Himnusz születésnapja
  • Mikor van a farsang 2022-ben?
  • Ünnepek helyesírása
  • Luca-napi szokások
  • Filmek adventre és karácsonyra
  • Adventi naptár
  • Advent
  • November 4-ei nemzeti gyásznapon az 1956-os forradalom áldozataira emlékezünk
  • Őszi óraátállítás, téli időszámítás kezdete 2021-ben
  • Mi a különbség a halloween, mindenszentek és a halottak napja között?
  • 1956-os forradalom és szabadságharc
  • A helyes kézmosás lépései
  • Október 6.: a 13 aradi vértanúra emlékezünk
  • Az állatok világnapja – október 4.
  • Apák napja –  június harmadik vasárnapja
  • Évtized, évszázad, évezred
  • Karácsonyról röviden
  • Téli napforduló és az év legrövidebb nappala
  • Versek, dalok mikulásra
  • Érdekességek Kőbányáról
  • Kőbánya jövője
  • Az új Közlekedési Múzeum
  • Eiffel Műhelyház
  • Kocsis Sándor Sportközpont
  • SzeptEmber Feszt
  • Kőbányai Szent László napok
  • Kőbányai úszócsillagok
  • Kovács István (Kokó)
  • Újhegyi Bánya-tó park és Sportliget
  • Planetárium
  • Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ
  • Deák Bill Gyula
  • HUNGEXPO
  • Kincsem Park
  • Szent László Gimnázium
  • Richter Gedeon
  • Kőbányai Szent László templom
  • Kőbányai víztározó
  • Népliget
  • Dreher Antal
  • Óhegy park és a Csősztorony
  • Görgei Artúr
  • Kőbányai pincerendszer
  • Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény
  • November 3.: a magyar tudomány ünnepe
  • Takarékossági világnap: október utolsó munkanapja
  • Mikor lesz 2020-ban az őszi óraátállítás, mikor kezdődik a téli időszámítás?
  • Szeptemberi nap-éj egyenlőség és a csillagászati ősz kezdete
  • Google Föld, a virtuális földgömb rengeteg extrával
  • Hold és holdfázisok
  • Duolingo – tanulj nyelvet bárhol, bármikor!
  • Ma van a nagymamák világnapja
  • Mitől lett független az USA 1776. július 4-én?
  • Nyári napforduló, leghosszabb nappal, csillagászati nyár kezdete
  • Könyvajánló: Így lettünk bajnokok
  • Egy álom válhat valósággá: a Barça Academy Hungary ösztöndíjprogramot hirdet hátrányos helyzetű gyermekek részére
  • Adventi naptár 2018
  • Filmajánló: Shrekből az angyal
  • Filmajánló: Polar Expressz
  • Filmajánló: MadagaszKarácsony
  • Filmajánló: Az élet csodaszép
  • Filmajánló: Jégkorszak – Állati nagy karácsony
  • Filmajánló: Karácsonyi ének
  • Filmajánló: Télapu 3.: A szánbitorló
  • Filmajánló: Mickey egér: Karácsonyi ének
  • Filmajánló: Reszkessetek, betörők! 2.
  • Filmajánló: Hóbarát
  • Filmajánló: Télbratyó
  • Filmajánló: Karácsony Artúr
  • Filmajánló: Csoda New Yorkban
  • Filmajánló: Hupikék Törpikék: Karácsonyi ének
  • Filmajánló: Bunyó karácsonyig
  • Filmajánló: Jégvarázs
  • Filmajánló: Reszkessetek, betörők!
  • Filmajánló: Hull a pelyhes
  • Filmajánló: A Grincs (2018)
  • Filmajánló: A Grincs (2000)
  • 2018 legszebb góljáért járó Puskás-díjat Mohamed Szalah kapta
  • Filmajánló: Télapu
  • Filmajánló: Mi a manó
  • Filmajánló: Az öt legenda
  • Filmajánló: A karácsony mentőakció
  • Hogyan készül a focilabda?
  • Németország rendezi a 2024-es foci-Eb-t
  • 20 éves a Google
  • Az évszázad leghosszabb holdfogyatkozása
  • Futball-világbajnokok (1930-2018)
  • A FIFA döntött: 3 ország rendezi a 2026-os foci vb-t
  • A labdarúgó-világbajnokságok kabalafigurái (1966-2018)
  • Út a világ tetejére – a Mount Everest meghódítása
  • Nemzeti parkok Magyarországon
  • Hogyan keletkezik a hó?
  • “Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz.”
  • 50 éves az Aranylabda: Albert-kiállítás a Bálnában
  • Magyarországi Duna-hidak, 2017.
  • V4, avagy a visegrádi négyek
  • Nyelvtanulás és a Youtube #1
  • Európai diáksport napja: 2 millió diák sportolt egyszerre
  • Európai Sporthét 2017
  • Nyári olimpiai játékok helyszínei 1896-2028
  • 40 éves a Planetárium
  • Tankönyv helyett tabletet kaphatnak az általános iskolások
  • Puskás Ferenc Stadion, ahogy még nem láttad!
  • Rendkívüli kormányülés általános iskolás gyerekekkel (videó)
  • Az első Puskás-díjat Cristiano Ronaldo kapta 2009 legszebb góljáért
  • Ünnepek, világnapok
  • Írjunk helyesen!
  • Alkalmazásajánló
  • Kőbánya értékei
  • Online nyelvtanulás
  • Advent és karácsony
  • Puskás-díj

Írj nekünk!




    Kövess minket!

    altalanossuli.hu instagram