Kincsem (Tápiószentmárton, 1874. március 17. – Kisbér, 1887. március 17.) többszörös díjnyertes, Magyarországon tenyésztett, angol telivér szülőktől származó versenyló, a magyar lósport és lótenyésztés büszkesége. Magyarországon „a legyőzhetetlen csodakanca” névvel, Európa többi részén pedig a „Hungarian wonder” (vagyis magyar csoda) titulusokkal illették. Kincsem Blaskovich Ernő tápiószentmártoni lótenyésztő birtokán született. A sportsikerei révén később világhírűvé vált […]
Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdete, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. Március 15-e 1989-ben volt először munkaszüneti nap, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep, s egyben a magyar sajtó napja, annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták a magyar […]
A Nemzeti Múzeumban őrzött kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását Szatmárcsekén (a kéziraton ennyi áll: Cseke, 1823. január 22.), így e jeles eseményre emlékezve 1989 óta január 22-én tartjuk a magyar kultúra napját.
A farsang az új esztendő elején a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszakot jelenti a rá jellemző farsangi szokásokkal és hagyományokkal. Hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül (lásd: torkos csütörtök). 2024-ban a farsangi időszak január 6-tól […]
Bár nagyon erős a késztetés, hogy a tisztelet, szeretet kifejezése érdekében nagy kezdőbetűvel írjuk, a karácsony a helyesírás szerint kisbetűvel írandó.
A karácsony az egyik legnagyobb keresztény ünnep, amellyel Jézus Krisztus születésére emlékeznek. Assisi Szent Ferenc az ünnepek ünnepének tartotta. Minden évben december 25-én tartják világszerte, habár nem ezt a dátumot tartják számon Jézus születésének. Ez a keresztény ünnep az első nikaiai zsinat határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az öröm és békesség, a család […]
December 13-a, Luca napja: a fény napján megtudhatjuk, ki a boszorkány December 13., Luca napja. A Luca név a „lux lucis”, a fény szóból ered. Ezen a napon mérhetetlenül sok hiedelem és babona él a néphagyományban. Sőt, az elkövetkezendő év időjárására is következtethetünk. Luca-kalendárium Ez azt jelenti, hogy Luca-naptól karácsonyig 12 nap van, és ez […]
Advent a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal – más megfogalmazásban a Szent András apostol napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal – veszi kezdetét, és karácsonyig tart. Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik. Az egyházi naptárban a hét vasárnappal kezdődik, így advent négy hete is a négy vasárnapot követi. Az utolsó hét […]
Az adventi naptár használatának népszokása 1900 körül kezdődött, kialakulása egy német édesanyához kötődik, akinek kisfia, Gerhard, már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a várva-várt és megszokott karácsonyi ajándékok miatt. Az édesanya ezért egy játékot talált ki gyermeke számára: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek […]
November 4-e nemzeti gyásznap Magyarországon, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezünk. Katonai tiszteletadás mellett felvonják, majd félárbócra engedik Magyarország nemzeti lobogóját az Országház előtti Kossuth Lajos téren az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulóján. Fotó: Mohai Balázs, MTI
A magyar tudomány ünnepét hivatalosan 2003 óta ünnepeljük minden év november 3-án, azon a napon, melyen 1825-ben Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét felajánlotta a Magyar Tudós Társaság megalapítására, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megalapítását. Bővebben: Cikkajánló