általánossuli.hu

Kőbányai pincerendszer

2020. november 6.

A kőbányai mészkő

Mekkora a kőbányai pincerendszer?

A pincerendszer kiterjedése lenyűgözően nagy, alapterülete 195 ezer négyzetméter, a folyosók hossza pedig 35 km. Egy kisebb földalatti városként is tekinthetünk rá. Az alábbi félperces, 3 dimenziós filmecske látványos képet ad a pincerendszer kiterjedéséről és mélységéről.

Mit bányásztak itt?

Mészkövet, egész pontosan lajta mészkövet. Az itteni mészkő a földtörténeti középkorban keletkezett, amikor a Kárpát-medence nagy részét tenger borította. Ez a terület valószínűleg egy tengeröböl lehetett, ahol a mészvázas csigák maradványai nagy mennyiségben rakódtak le. A jól fűrészelhető, faragható mészkőből építették többek között az alábbiakat:

A kőbányászat ipari méretekben a 1838-as pesti árvíz után indult be, amikor az újjáépítéshez rengeteg alapanyagra volt szükség.

A XIX. század végén véget a kifejtés, mivel kimerült a kitermelhető kőzet.

Hogyan keletkeztek a pincék?

Mivel a bányák köve jól vágható volt, nem a megszokott, nyílt színi fejtéssel bányásztak, hanem széles és mély aknákat vágtak, amelyek felül zártak maradtak. A bányászat kettős hasznot hozott. Egyrészt értékesítették a kitermelt követ, másrészt a bányászattal nyert alagutakat pinceként használták. Ezek a nagy értéket képviselő, kitűnő pincék vonzották Kőbányára először a borkereskedőket, majd a sörgyártókat.

A pince ún. fésűs szerkezetű, azaz fő folyosókat alakítottak ki és azokból nyíltak az oldalfolyosók, amelyekből folyamatosan termelték ki a követ.

Mire használták a pincéket régen?

Bár a járatrendszert az írásos dokumentumok alapján 1244-től az 1896-os millenniumi ünnepségek végéig kőfejtőként, kőbányaként használták, a földalatti komplexum tárnáit 1797-től boros, 1844-től pedig már sörös pinceként működtették. 

A II. világháború végéhez közeledve az egyre gyakoribb bombázások miatt a katonai repülőgépgyártást a pincerendszer teherautókkal is könnyen járható részeiben végezték. Egész pontosan, a képen szereplő Messerschmitt Bf 109-es vadászgépekhez gyártották itt a Daimler–Benz DB 605-ös motorokat 1944-ben.

Mire használják a pincerendszert napjainkban?

A sörgyártás jelentős vízigénye miatt több mély kutat üzemeltettek, azonban a termelés csökkenésével megszüntették az ezekből való vízkivételt. Ennek hatására a vízszint megemelkedett és az alsóbb folyosókat ellepte. Napjainkban közkedvelt búvárprogram ezekben az egykori pincejáratok felkeresése, ahol az eredeti lépcsők, korlátok, csövek, eszközök között lehet búvárkodni a kb. 14 fokos vízben.

A hajdani gépházat, a 44 méteres mélységbe lenyúló, ötszintes építményt a szivattyúzás abbamaradása után elöntötte a talajvíz. Az egykori lejárat tégla- és vaslépcsőit ma kristálytiszta víz veszi körül; a gépház romjainak különleges, elsüllyedt világát lengyel búvárok segítségével tárták fel.

Napjainkban a pincerendszert a búvárkodáson kívül az alábbi célokra használják:

  • élménytúrák szervezése*,
  • sportesemények rendezése (pl.: Halloween futóverseny),
  • filmforgatások,
  • esetenként a tűzoltóság és a honvédség búvárainak képzése.

* A kőbányai Szent László napokon (László névnap, azaz a június 27-e körüli hétvégén) idegenvezető irányította csoportos túrán bárki számára ingyenesen látogatható.


A Kőbánya értékei projekt szervezője és tulajdonosa az általánossuli.hu szerkesztője, a Perspektíva a Jövőért Közhasznú Alapítvány.
A projekt a MOL Helyi Érték Program támogatásával valósul meg.

Cikk megosztása

Kapcsolódó cikkek

Hírlevél-feliratkozás

Ne maradj le cikkenkről, pályázatainkról, programjainkról!
Elfogadom a felhasználási feltételeket.